Az óévbúcsúztatás komoly hagyománynak örvend a baráti körünkben. Mindenki nagyon készül rá, különösen a házigazdánk, aki idén sült malaccal lepte meg a vendégsereget.
A 22 kg-os állat 30.-án reggel érkezett meg a Teleki téri piacra egy 1200-as lada kombi csomagtartójában. A gondosan becsomagolt malac a 30-as villamoson vidáman zötykölődve, kedves konnektor orrát nekitöfködve újdonsült gazdáinak, érkezett meg a Népszínház utca elejére.
A malacprojekt résztvevői ( 1fő vega, 1fő húskerülő, 2 fő húsevő, 1fő aki azóta nem kívánja a húst és 1 fő svájci) már a nagyobb alkatrészek darabolásnál tartottak, amikor a helyszínre érkeztem. A kocsonyahús már gyöngyözött a lábosban.
A húsokat nagy odafigyeléssel, szakszerűen szétválogattuk és bepácoltuk.
A pác, amit Váncsa István könyvében találtam, és amiben egy éjszakán át fürdőzött a malac:
sör, hagyma, fokhagyma, bors, majoránna, babérlevél, kakukkfű.
Sütés előtt sóval összekevert durvára őrölt borókabogyóval dörzsöltük be.
A csapat nagyja az agyvelő kinyerésénél adta fel a lelkesedést és felhúzott szemöldökkel nyúltak a pálinkás üvegért. A városi úri gyomor csak így engedte befogadni a velős rántottát. De elfogyott.
Felhívnám a figyelmet, arra az esetre, ha valaki kedvet kap, akkor a kötelező városi malacozás viselet: strandpapucs, tréningnadrág, kis kalapács, húsklopfoló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése